Avagy beszámoló a Pilobolus társulat Shadowland című előadásáról

Ha érdekel benneteket a modern táncművészet, bizonyára már hallottatok a híres-neves Pilobolus társulatról. Nem? Nos, egészen eddig én sem, pedig az utóbbi években bejárták Európát, sőt az egész világot meghódították Shadowland című előadásukkal. Bevallom, a mozgásművészetek nehezen tudnak lekötni, de a Shadowland elindított az úton, hogy ezentúl jobban értékeljem azt, amit hozzá nem értő szemem sokáig csak unalmas vonaglásnak látott. (Tényleg bocsánat.)

Igaz, a Shadowland nem csak tánc, hanem zene, cirkusz és legfőképp árnyjáték. Olyan elegy, amellyel még sosem találkoztam. Amikor gyerekkoromban egy lámpa fénye a falra vetült, azonnal elé dugtam kezeimet, hogy kígyót, nyuszit, pillangót formáljak az árnyékából. A Pilobolus tagjai is valami ilyesmit csinálnak – csakhogy az egész testükkel.

Tovább a bejegyzéshez »»»

December elején édesapám két Tankcsapda koncertjegyet nyomott a kezembe. Mindig is meg akartam nézni őket, bár sose voltam nagy TCs fan. Igaz, gimis éveim alatt nem tudtam volna kivonni magam a zenéjük megismerése alól, és vannak számaik, amik sokat jelentenek nekem, de az ideológiát sose tudtam teljesen magamévá tenni – ennél mindig is jóval szelídebb és szófogadóbb leányzó voltam. De most eljött az alkalom, hogy élőben is láthassam a rocklegendát, és a MOL-nak köszönhetően mindezt ingyen tehettem meg a dolgozóinak szervezett „szupertitkos” karácsonyi koncerten. A mázlista – gondolhatják a fanok. A beszámolómat saját készítésű gifekkel tálalom az érdeklődők számára.

Tovább a bejegyzéshez »»»

Maszk, Történelem, Közösségi háló, Titok, Kínos, Legendás, Elkapva - ezek voltak az idei Zutara Hét előre megadott témái, melyeket rajzba, fanfictionbe, vagy videóba kellett foglalni, és az adott napon feltölteni. Tengerentúli idő szerint éjfélig, azaz ma reggel 9-ig tartott a deviantArton megrendezett esemény, de még mindig érkeznek megkésett művek - a szabályok ugyanis nem tiltják a kései, csak a korai feltöltést.

Tovább a bejegyzéshez »»»