//Újabb foszlányok, mert ideát mindig történik valami. Vagy belül, vagy kívül. El bírnék viselni több kommentet is =) Csók minden olvasónak. (És szóljatok, ha idegesítő ez a jobbra igazítás :D//

Hang forog? Kamera forog? Csapó…és… Tessék! Nem tudom, hányszor hangzott el ez a párbeszéd, de a végére egészen belejöttem. Féltem a kamerától, féltem a mágnesszalagtól és az egész zümmögő technikától, hogy nem akar majd engedelmeskedni nekem. De nem féltem irányítani színésznek felcsapott barátaimat. Elkapott az érzés. Utoljára tán általánosban álltam ilyen közel ahhoz, hogy úgy érezzem, jó helyen vagyok. Hogy nekem játszanak a színészek, és azt, amit csak akarok, és úgy, ahogy csak akarom. Ez a két nap hamar elszállt, mire belejöttem, már készen is voltunk. Milyen lehet hetekig egy álomban élni? Képkockákon, beállításokon, svenkeken és a színészek játékán gondolkodni? Bizonyára fárasztó, mindent felülíró, hatalmas kaland.

Tovább a bejegyzéshez »»»

//Egy újabb írásgyakorlat házimat tárom elétek, mely egészen más jellegű, mint a legutóbbi. A feladat csak annyi volt, hogy egy rajzfilmhőst kellett összehozni valamilyen aktuális eseménnyel. (Ez utóbbinak annyira azért nem felelt meg...) Ha valakit érdekel a cikk, melyből indult, itt találja: Index, Wikipédia //

Ez nem kacsa

Nemrégiben bukkantam rá, hogy a Forbes magazin, mely a legrégebbi üzleti magazin Amerikában, és szívesen foglalkozik a világ leggazdagabb embereinek, celebjeinek, vagy éppen a legkapósabb nyaralóhelyek listáinak összeállításával, még ennél is tovább megy, és minden évben összeírja a 15 leggazdagabb fikciós karaktert. Legyenek filmek szereplői, regény - vagy képregény hősök, a Forbes a szereplő univerzumában fellelhető adatok, az őt körülvevő tárgyak alapján összeírja a karakterek vagyonát, és megbecsüli valóságbeli értékét. A listán persze szerepel két szupergazdag szuperhősünk, Bruce Wayne (Batman) illetve Tony Stark, a Vasember, valamint a Simpson családból ismert kapzsi atomerőmű tulajdonos, Mr. Burns. A dobogó alján a hazánkban talán kevésbé ismert regénysorozat, az Artemis Fowl zseniális címszereplője áll a maga 13,5 milliárd dollárjával, őt előzi meg a Twilight Saga emberbarát „atyavámpírja”, Carlisle Cullen 36,2 milliárd dollárral.

Tovább a bejegyzéshez »»»

//Ez itt az első lépés, hogy aktívabbá tegyem a blogom, azaz saját magam, és hogy írjak. (Ha már a Write or Die lett a jelmondatom, illene ehhez tartanom magam.)
Ezek azok a bizonyos szösszenetek, amiket az előző bejegyzésben említettem. Elég személyesek, bár nem mondom, hogy mindig magamról fogok írni ebben a filozora "rovatban". Még nem tudom mi lesz belőle, próbálkozok. Jelezzétek, ha tetszett. :)
Ó, és ne keressétek az összefüggéseket. Különálló, rövid gondolatok, érzések, problémák...//

***

Az őszi délutánok most már csak esték. Ha alkalom adódik, körülüljük az asztalt és megebédelünk együtt. Mindenki mindig ugyanazon a helyen. Folyik a társalgás a kertről, a szomszédokról, a politikáról – és persze a bulvár. Tárgyal az egész család. Csak nagyapám és én hallgatunk mélyen. Figyelem, ahogy maga elé mered. Ráncos arcán bizonytalanság, szemeiben sötétség. Tudom, hogy nincs velünk, messze jár, túlságosan messze. A múlt vasfogai őrlik az elméjét, és nem csorbulnak ki a jelenen. Együtt törjük a fejünket, hogy vajon mire is gondol.

Tovább a bejegyzéshez »»»

Történt itt valami megmagyarázhatatlan dolog a freeblognál, és sikeresen elvesztették az összes bloguk majd 3 hónapnyi összes bejegyzését. Először csak azt hittem, karbantartanak, akkor kezdtem gyanakodni, mikor az előző skin jött fel a mostani szép lila helyett. (Ez talán nektek is feltűnt.) Szerencsére a helyzet nem volt olyan rossz, mint elsőre hittem, úgyhogy a külsőt viszonylag egyszerűen vissza tudtam állítani. Nekem az a szerencsém, hogy a bejegyzéseim az írásaim, amiket természetesen valamilyen formában tárolok a gépemen, és ráadásul nem is frissül túl gyakran a blog. Bele se merek gondolni, mit érezhet most az, aki minden nap blogol, és csak ide. Az is nevetséges, hogy a freeblog utoljára augusztusban csinált egy biztonsági mentést. Ez hogy lehetséges? Annak ellenére, hogy többször előfordult, hogy nem engedte kommentelni valamelyikőtöket, elégedett voltam velük. Mégis csak egy ingyenes szolgáltatásról van szó, ami korrektül működött. Idáig. Kicsit elbizonytalanodtam, és szomorú vagyok, hogy elvesztettem a kommentjeiteket, de a blog továbbra is üzemel.

Ha már karbantartást kellett végeznem, és újra feltöltenem néhány művemet, köztük a Zora GyIK-et is, gondoltam kommentelhetővé teszem. Miért is ne kérdezhetnétek tőlem? Szívesen válaszolok bármire ami velem, vagy az írásaimmal kapcsolatos kérdésekre - kivéve a mikor lesz kész jellegűekre. :D

A szavazást nem fogom visszaállítani, egyrészt mert valami fontosabb jutott eszembe -amire mindenképpen szavazzatok majd!-, másrészt elég egyértelműen vezetett a cyberpunk, amin nem lepődtem meg. :D

Viszont feltöltöttem egy régebbi Zutarás fanficemet, amit gondolom már jó páran olvastatok az avatarfanfic.gp-n, amíg még élt az oldal. T_T

Sok mindent tervezek mostanság, hogy hogyan vehetném rá magam a sűrűbb és változatosabb frissítésekre, úgyhogy számíthattok újdonságokra az elkövetkező hónapokban. Szeretnék állandó "rovatokat" indítani, már csak azért is, mert a filozora (másik, személyesebb blogom) meghalt, és nem is kívánom folytatni mostanság. Valószínűleg "importálom" a személyességét, és kaptok valamiféle "Épp ezen jár az agyam" című szösszeneteket. Azért reménykedek benne, hogy aktívabb leszek mostanság, mert állandó társam lesz egy Hepi nevű, szépséges kis netbook - a legjobb lenne beültetni az agyam mellé, akkor talán még gépelnem se kellene. ;)

És jól látjátok, halad az a 11. fejezet, szerintem jövő héten felnézhettek érte. :)

//Ez a fanfic még Gináék versenyére készült, de mivel megszűnt az oldaluk, gondoltam mégis kiteszem a blogra. Természetesen Zutara.
Rövid tartalom: A történet valamikor a Déli kalózok c. rész után játszódik, mikor Aangék a Parázs szigeten rendezkednek be. Az egyik reggel ugyanúgy indul, mint a többi, mindenki teszi a dolgát, ám Katara különös módon ágyban marad. Zuko az egyetlen, aki bemerészkedik a hisztis vízidomár szobájába, hogy segítsen rajta.//

Gyógyító tűz

Csendes volt a hajnali vidék, csak a tenger halk morajlása hallatszott fel, ahogyan a parti sziklák lábát csapdosta. A domb tetején, sziklák rejtekében valaha pompás nyári palota állt. Egykor fényes termei, kies kertjei immár pusztulásra ítéltettek. A sós tengeri szél és a szeszélyes időjárás kikezdte a falakat, a lépcsőket, a növényzet elburjánzott a kertben, sőt a ház egyes részei fölött is kezdte átvenni az uralmat. Évek óta nem járhatott itt senki, és nehezen volt elképzelhető, hogy bárki is lakjon e kísérteties házban, mely egykor magának a Tűz Urának és az uralkodói családnak nyári rezidenciája volt. Tökéletes búvóhelyül szolgált hát az Avatárnak és barátainak.
A természet már megélénkült, tengeri madarak cikáztak az égen, bogarak ébredeztek zümmögve a növények közt. Amint a nap első sugarai narancssárgára festették az ég alját, délceg alak tűnt fel a palota verandáján. A nap felé fordult, és törökülésbe helyezkedett. Hosszú ideig meditált lehunyt szemekkel, miközben a napból áradó energia járta át testét. Kis idő múlva alacsonyabb, tetovált fiú lépkedett mellé, leült, és álmosan megdörzsölte szemeit.

Tovább a bejegyzéshez »»»

//Ez egy helyreállított bejegyzés. Az eredeti bevezetőszöveg a kommentekkel együtt elveszett. A lényeg, hogy az egyetemen ebben a félévben van írásgyakorlat órám, ahol jegyzeteket és tárcákat kell írnunk. A jobban sikerült házi feladataimat fel fogom tölteni ide, hogy úgy tűnjön, csinálok valamit... :D//

Diszkrét távolság

Döcögök a villamoson, és megörülök neked, te kedves, ismerős arc. Magad elé meredsz a bepárásodott üvegre, szemüveged épp hogy le nem csusszan az orrodról ijedtedben, mikor köszönésemmel egy pillanatra visszahozlak az életbe. Látom rajtad, hogy nincs kedved beszélgetni, nincs kedved érdeklődést mutatni egy réges-rég elballagott diákod felé, nincs kedved tán az élethez se. Jobban ismerem ezt a pillantásodat, mint akármelyik közeli ismerősöd. Nem faggatlak, nem traktállak kérdésekkel. Diszkréten a villamos másik végébe vonulok, és onnan figyellek.

Tovább a bejegyzéshez »»»

Avagy a Zora GyIK.

Miről szól ez a blog?

Ez a blog azért született, hogy legyen hova feltöltenem saját írásaimat. Mivel egyik amatőr írói oldalt sem találtam elég szimpatikusnak… pontosabban mondva némelyiket kissé korlátozónak éreztem – ami jogos, mert ki akarna szemetet pakolni a saját oldalára – úgy döntöttem, inkább csinálok egy saját kis kuckót. Szeretnék szórakoztatni és cserébe véleményeket kapni a történeteimről, stílusomról, stb. Szóval írjatok bátran kommentet, még akkor is, ha néha úgy tűnik, a freeblog harap. (Csak ugat, nyugi.)

Milyen műveket publikálsz itt?

Jelenleg mindent elsöprő olvasótáborral, és minden eddiginél több legépelt karakterrel a Monszun című, Avatar: Aang legendája fanfictionöm dominál, pedig fanficet írok a legkevesebbet. Mindig a hosszabb műfajok (=regény) álltak hozzám közelebb, de mivel eddig egyet se sikerült a negyedik fejezetnél tovább gördítenem, csak részleteket olvashattok belőlük. Mostanában próbálkozok novellákkal, rövidebb történetekkel is, de még egyiket sem éreztem elég érettnek a publikálásra. Ezen kívül befigyelhet pár vers is, de inkább mentsen meg tőlük az ég.

Milyen gyakran frissítesz/jelentkezel új fejezettel?

Igen, ezt fontos tudnotok rólam. Ha van ihletem, időm, életenergiám, akkor havonta egyszer biztosan. Ha mindezeket magába szippantja egy feketelyuk – ideát gyakran megesik, különösen az internet előtt ülve -, akkor sokáig elhúzódhat egy-egy szünet. Jobb, ha felkészültök, hogy e téren kiszámíthatatlan vagyok. De lehet bökdösni, célozgatni, és rimánkodni. Vagy legalábbis egy próbát megér.

Honnan jön a neved?

Azt hittem én találtam ki, erre kiderült, hogy van ilyen név. xD Zora. Vannak olyan szerencsések, akik ilyen szép nevet kapnak. A sajátom egy sokkal unalmasabb tucatnév, szóval legalább a kibertérben had viseljek olyat, amilyet szeretnék. Eredetileg egyébként egy szerepjátékos karakterem neve volt, és rajtam ragadt.

Mióta írsz?

Mióta megtanítottak a betűvetésre. Egy naplóval kezdtem, melyet 15 éves koromig rendszeresen, utána kisebb-nagyobb megszakításokkal vezettem, majd blogra cseréltem. Aztán egy barátnőmmel kezdtünk verseket farigcsálni, de még emlékszem az első regénykezdeményeimre is. Szóval egész kiskorom óta.

Az íráson kívül mivel foglalkozol szívesen?

Filmeket, rajzfilmeket és animéket nézek. Netezek, szerepjátékozok, tumblr-özök. Szeretem a gép előtt tölteni a fél életemet: böngészek, játszok, csetelek és piszkálgatom a css-t. Olvasok és rajzolok is sokat, de nincs nyoma. Van egy digitáblám, de nem igazán tudom használni, talán mert még kézzel se rajzolok igazán jól. Szeretek biciklizni, moziba menni, és kocsmában ücsörögni a haverokkal, vagy lenyomni egy jó kis karaoke-t.

Mivel foglalkozol az életben?

Egyetemre járok. Bölcsész vagyok. Abból is a legrosszabb fajta – legalábbis azt hallottam. Filmtörténet&elmélet illetve kommunikáció&média szakos vagyok. Az a legjobb benne, hogy azt tanulom, ami a hobbim. Ne kérdezzétek mi lesz belőlem. És ha valaki fel meri hozni Réz András nevét, annak feltekerem a beleit egy villanypóznára.

Mik a kedvenceid?

Ehhez nincs elég hely. Szemezgetve.

Író: Jókai Mór, Arany János, Douglas Adams, Jane Austen, Eoin Colfer

Könyv: Büszkeség és balítélet, Galaxis útikalauz stopposoknak, A Gyűrűk Ura, Angyalok és Démonok, Narnia krónikái, Artemis Fowl… meg általában mindig az, amit épp olvasok. Most a Trónok harca a befutó.

„Ferdinand: - Mindig is tudni akartam, mi valójában a film.
Samuel Fuller: - A film olyan, mint egy csatamező. Szerelem, gyűlölet, erőszak és halál. Egyszóval: érzelem.”

Bolond Pierrot

Film: A Gyűrűk Ura, Star Wars, A sziget, Szédülés, Hanna

Rajzfilm: Pocahontas, Avatar:Aang legendája, Balto

Anime: Nana, Death Note, TT Gurren Lagann, The Melancholy of Haruhi Suzumiya, Paprika, The Girl Who Leapt Trough Time

„Zene ~ hangok összessége.
Célja a szépség megformálása, és érzelmek kifejezése.”

Hanna

Zene: dnb, anime és filmzenék, alternatív rock, néhány zúzósabb, meg mindenféle, ami kicsit megmozgat belül vagy kívül

Most épp: Florence + the Machine, Hans Zimmer, Adele, Norba

Művészek: Drisela, kéli, Windy-Asylum, Suzumi Aiko, Viria

Szóval mindezt összefoglalva:

"Tudom, egy szál nyomorult kis romantikus történelmi regény nem váltja meg a világot. De az csodás volna, ha pár embert olvasás közben olyan boldoggá tenne, mint engem írás közben."

Meg Cabot

-------------------------------

Van még kérdés? Jöhetnek kommentben ;)

Utolsó szerk.: 2012.05.07.